A háború okai

A háború kitörésének számos oka volt, a folyamat már 1763-ban megkezdődött, amikor Nagy-Britannia megnyerte a Franciaországgal vívott hétéves háborút (1756-1763), hozzáfogott, hogy érvényt szerezzen korábban hozott, ám eddig be nem tartott törvényeinek és ahhoz, hogy a háború alatt felgyülemlett államadósság egy részét az amerikai gyarmatokra hárítsa.

Az 1770-es évekre felszínre kerültek az ellentétek az anyaország és a gyarmatok között. A Nagy-Britannia által hozott intézkedések gyakran jelentős és esetként széles körű felháborodást keltettek a gyarmati lakosság körében. Az anyaország termékeinek kedvezően korlátozták a kereskedelmet (melasz- és cukortörvény, bélyegtörvény, vámtörvény, teatörvény). Megnövelték a gyarmatokon állomásozó katonaság létszámát, melynek elszállásolására és ellátására kötelezték a kolóniákat.

Különböző szerveződések alakultak az intézkedések elleni fellépésre. (Szabadság fiai). Törekvésük volt, hogy beleszólást szerezzenek a rájuk kivetett adónemekbe, de a király iránt továbbra hűek kívántak maradni.

Az utcákon tüntetések zajlottak, ezért 1770-re újabb brit katonákat kellett behívni, hogy fenn tudják tartani a rendet. A kaotikus körülmények miatt a helyiek és a katonák közti feszültség kiéleződött.

A folyamatos zavargások miatt a townsendi törvényeket eltörölték, a tea kivételével. Erre válaszul a Szabadság Fiai megszervezte az 1773. december 16-i bostoni teadélutánt. Ezt az eseményt tekintik a függetlenségi háború közvetlen előzményének.

A bostoni teadélután után a gyarmatok képviselői 1774-ben megalapították az első kontinentális kongresszust. A britek további csapatokat küldtek Amerikába, hogy megfékezzék az elégedetlenkedőket.

Fegyveres szakasz

A háború kezdetét a lexingtoni összecsapás jelentette 1775. április 19-én.

1775-ben a gyarmatok megalapították a második kontinentális kongresszust, megalakították a kontinentális hadsereget, és 1776. július 4-én aláírták az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát.

A konfliktus során Nagy-Britannia versenytársai támogatást nyújtottak a gyarmatoknak, kezdetben titokban, majd nyíltan is. Franciaország 1778-ban, a jelentős saratogai (1777) amerikai győzelem után kötött hivatalos szövetséget az Egyesült Államokkal. Spanyolország és Hollandia is háborúba lépett Nagy-Britannia ellen.

A harcokban az angol hadsereg kihasználta tengeri fölényét, számos parti várost tudott így megszállva tartani, ám viszonylag kis szárazföldi haderejük nem volt képes nagyobb területeket uralma alá vonni. A nagy távolságok miatt utánpótlási problémákkal is szembe kellett nézniük.

A francia segítséggel aratott győzelem a Chesapeake-öböl fölött megteremtette a lehetőségét annak, hogy a gyarmatok hadereje döntő győzelmet arasson Yorktownnál, amely a Lord Cornwallis vezette brit hadsereg fegyverletételéhez vezetett 1781-ben.

Békekötés

A háború az 1783-ban aláírt párizsi békeszerződéssel zárult le ("francia szerződés"), megszületett az Amerikai Egyesült Államok. Anglia spanyol, francia és holland ellenfeleivel szemben az úgynevezett versailles-i békeszerződésekben egyezett meg.

Kornis Anna

Feladat: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_francia_forradalom_kronol%C3%B3gi%C3%A1ja