Forradalom - monarchikus szakasz 

Bastille bevétele után felkelések robbantak ki az országon belül. Az elnyomott éhező parasztok fellázadtak a földesuruk ellen, elkergették őket és felgyújtották a kastélyukat. Ezt az időt hívjuk a nagyfélelem időszakának ami úgy fejeződik be, hogy 1789. augusztus 4-én a nemesek arra törekedtek, hogy a nemzetgyűlésen eltöröljék a saját kiváltságaikat. Ennek a végeredménye az lesz, hogy megszűnik a tized, a földesúri szolgáltatások nagy részét pedig pénzzel válthatják meg a parasztok, az összes többi kiváltságot eltörik és elfogadják a törvény előtti egyenlőség elvét. Ennek eredményeképpen megszűnik a feudalizmus. Augusztus 26-án a elfogadják az emberi és polgári jogok nyilatkozatát a nemzet gyűlésen. Ezzel elfogadják az alapvető emberi jogokat, de törvénybe iktatnak egypár kötelességet is az állampolgároknak (adózás, törvények tiszteletben tartása stb.). Mivel október 5-én az asszonyok menete eléri, hogy a király Párizsba költözzön ahol majd a párizsi nép kényszeríti a törvények szentesítésére, és ezért kénytelen lesz elfogadni a nyilatkozatot. Eltörölik a régi közigazgatási rendszert, és megtartják a helyi választásokat. A nemesi parlament helyére új bíróságokat és esküdtszéket helyeznek. A Nemzetgyűlés kimondta az ipar és kereskedelem teljes szabadságát. 1791 szeptemberére elkészült az alkotmány amit a király is szentesíteni fog és ami a polgárok egy részének választó jogot ad és szétválasztja a hatalmi ágakat. Ezután az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feloszlott és létrejött a Törvényhozó Nemzetgyűlés. Ekkorra a katolikus egyház és a forradalom között komoly konfliktusok jelentek meg. Az egyik ilyen az egyház polgári alkotmánya volt amit 1791 júliusában fogadnak el, és ami az egyházat teljesen az állam alá rendelik. Ez már teljesen felháborította a királyt aki nem akarja ezt elfogadni és ezért húzta az időt. Végül 1791 júniusában a királyi család megpróbált elszökni, de elfogták őket és ez súlyos belpolitikai válsághoz vezetett. Megjelentek a köztársaságot követelő emberek akikre július 17-én a nemzetőrség Mars-mezőnél tüzet nyitott. Az osztrákok és szövetséges poroszok fenyegetőüzenetet küldtek a franciáknak amiben az állt, hogyha nem biztosítanak XVI. Lajosnak nagyobb mozgásteret akkor kénytelenek lesznek beavatkozni. A polgároknak különböző véleményük lett a háborúval kapcsolatban. Egyik támogatója a király volt, aki arra játszik, hogy vesztszenek, hogy majd az osztrákok vissza adhatták volna neki a hatalmát. Egyes forradalmárok azt gondolták, hogy jó lenne új területeket szerezni és ki exportálni a forradalmat. A forradalmárok másik kisebb csoportja a jakobinusok szerint nem volt szükség a háborúra és valószínűleg vesztenének. Emellett attól is féltek, hogy a háborúnak köszönhetően visszatérne az éhínség és a forradalom exportját is hülyeségnek találták mivel azt gondolták, hogy rájuk hóditóként fognak nézni nem felszabadítónak. Mégis a nép úgy döntött, hogy megkell támadni a fenyegetőket és 1792-ben április 20-án a Törvényhozó Nemzetgyűlés hadat üzen Ausztriának és szövetségesüknek Poroszországnak. Ekkorra 4 részre osztódott a nép (bővebben ezekről a csoportokról a forradalom köztársasági szakasza témában):

• Royalisták: abszolutizmust szerettek volna, őket az arisztokraták és az egyház támogatta.
• Alkotmányos monarchisták: alkotmányos monarchiát szerettek volna, és tagjuk a nagypolgárság volt
• Girondisták: köztársaságot szerettek volna és a nép képviselőkön keresztül gyakorolták volna a hatalmukat és a középpolgárság volt a tagjuk
• Jakobinusok csoportja szintén köztársaságot szerettek volna, de Rousseau elve alapján közvetetlen néphatalmat szerettek volna és tagjaik a kispolgárok és a szegény városi plebejusok voltak.

Miután a háború nem ment jól az Franciaországnak a nép feldühödött, és a király és hívei ellen fordult. Mivel a jakobinusok a háború ellen voltak így nagyobb befolyást szereztek. A Párizsiak felkelnek megostromolják a királyi palotát és a királyi családot Temple börtönbe zárják. Ezt követően mintegy ezer rabot gyilkolnak le a börtönbe, főképp nemesi vagy arisztokrata származásukat. Nem sokkal később a monarchia megbukik.

Weiler Márk

Feladat link: https://LearningApps.org/watch?v=p2aepysmj17