A rendi gyűlés

A rendi gyűlés összehívása általános izgalmat váltott ki, mivel azt 1614 óta nem hívták össze. Mindenhol összeírták a követelésüket illetve javaslatukat az emberek. Király is készült a gyűlésre, mivel az állam által felvett hitelek miatti államcsőd elkerülésére új adókat szeretett volna megszavaztatni. A rendek az abszolutizmus végét és az alkotmányos berendezkedést (angol mintára), sőt a harmadik rend az első két rend kiváltságainak eltörlését szerette volna elérni. a rendi gyűlésben azonban vita támadt, hogy hogyan történjen a szavazás. Az első két rend a hagyományos módon házanként egy szavazatott szeretett volna, míg a harmadik rend az egyénankénti szavazást szeretett volna. Az első két rend összesen annyi képviselőt küldött a gyűlésbe mint a harmadik rend, így egyénenkénti szavazással jobb esélye lett volna a szavazás számukra előnyös alakulására. A király szerette volna a harmadik rend javaslatát elfogadni, hisz a hagyományos szavazási módszerrel a kivátságosak kerültek volna többségbe, akik nem szavazták volna meg adómentességük eltörlését. De félt, hogy a harmadik rend fölénye nem csak a nemesek hanem az ő kiváltságait is csökkenteni fogja, ahogyan az angol uralkodónál is tették. Ebből adódóan nem egyezett bele a harmadik rend javaslatába. A harmadik rend tagjai viszont kijelentették, hogy ők alkotják mostantól a nemzetgyűlést mely a törvényeket maga hozza. Erre a király válaszul bezáratta az üléstermüket. A nemzetgyűlést átvonult a királyi labdaházba és közösen megfogadták, hogy addig együtt maradnak , amíg új alkotmányt nem emelnek a régi helyére. A király egy ideig hagyta ezt, de közben zsoldos csapatait összevonta, és Neckert a pénzügyminisztert kirúgta. A fővárosban ez nagy felháborodást váltott ki. A Tőzsdét bezárták, és az emberek a köztereken lázasan tárgyalták az eseményeket.

A forradalom

A harmadik rendi fiatal ügyvéd Camille Desmoulins arra biztatja a labdaháziakat, hogy fegyverkezzenek fel, mert a király szét akarja kergetni a gyűlést. A párizsiak feltörték a fegyverraktárakat, felfegyverkeztek és a harmadik rend megszervezte a polgárőrséget. Ezután a királyi testőrség párizsi egységei átálltak, Július 14-én bevették és lerombolták a Bastille-t az abszolutizmus szimbólumát.
XVI. Lajos másnap megígérte a nemzetgyűlésnek, hogy a csapatai elhagyják Párizst, és Neckert is visszaveszi állásába. Két nappal később pedig elismerte az új városi vezetőséget és a forradalom  

Nagy Samu

Feladat: https://learningapps.org/watch?v=prqp4sqra17