Napóleon
Útja a hatalomig
Napóleon egy különleges ember volt. Egyszerű családból származott és 1769. augusztus 15-én született a frissen elfoglalt Korzikában. Katona iskolába járt, ahol látható volt tehetsége mind hadvezetésben mind matematikában. Levizsgázása után hadnaggyá nevezték ki. A forradalom kapóra jött számára mert folyamatosan tudott felfelé haladni a ranglétrán. Nem sokára hadvezérnek nevezték ki és 1796-ban vezette az itáliai hadjáratot. Itt is látszódott, hogy milyen egy félelmetes hadvezér. Ő volt az első modern hadvezér, aki már nem tartotta be a régi szokásokat. A jakobinus diktatúra után a direktórium idejében egyre nagyobb befolyása lett a tábornokoknak, akik már a politikába is beleszóltak, ezért az itáliai hadjárata a győzedelmes békét Napóleon maga kötötte meg. Ezzel a békével 1797-ben visszatért Párizsba ahol már ünnepelték. A művészetet használta propagandára, festményeket rendelt magáról és győzelmeiről, ami segített a popularitásának a növelésében. Már ekkor is megvolt a célja, hogy átvegye a hatalmat de tudta, hogy még túl korai lenne. Ezért úgy döntött, hogy Egyiptomba vonul. Ezzel az volt a célja, hogy elvágja Indiát Angliától amivel Angliát megadásra tudná kényszeríteni. Végülis megnyerte a harcokat de katonailag még sem volt akkora siker. Mégis Párizsban őt dicsőítették. Győzelmeiről festettek és színdarabokat játszottak. Franciaország már ekkora nagyon szüksége volt az országnak egy hősre, akit dicsőíthetnek. Az Egyiptomi hadjáratra, sok tudóst vitt magával Napóleon azzal a céllal, hogy az eddig nagyrészben ismeretlen országról többet megtudjanak. Ezek a tudósok lefektették az Egyiptológia tudomány alapjait. Viszont miközben Egyiptomban volt meghallotta a hírt, hogy Franciaország újból háborúban állt régi ellenségeikkel és, hogy a direktórium egyre csak legyengül. Ezért két hajóval gyorsan hazasietett, hogy megmentse az országot. 1799-ben érkezett meg Franciaországba, ahol ünnepelve fogadták. Tudta, hogy most jött el az idő arra, hogy átvegye a hatalmat.
Franciaország élén
Kikiáltja magát első konzulnak amivel ő lesz az ország vezetője. A Német Római Császár békére szólítja fel a hatalmakat, úgyhogy 10 éve először Franciaországban béke lesz. Hogy megszilárdítsa hatalmát egy megbundázott népszavazással törvénybe iktatja feladatait és hatóköreit, így akkora befolyása lesz mint régen a királyoknak. A béke időt arra használja, hogy sok épületet építsen, és növelje az infrastruktúrát. Új iskola- és közigazgatási rendszert vezet be. Egy erős centralizált kormányt hoz létre. Megalapítja a francia nemzeti bankot, és visszahozza a merkantilizmust és ezeknek a segítségével fellendül a gazdaság és jobban fognak élni az emberek. Új jogrendszert készített amelyet a mai napig az alapja a Francia jogrendszernek. Vaskézzel uralkodik és sok alapvető jogot nem tart be például a szólás szabadságot. Kemény titkos szolgálat működött, ami a besúgás segítségével félelemben tartja a diktatúra ellenzőit. 1804-ben megkoronáztatta magát és kinevezte magát császárnak. 1805-ben sikerül neki még egyszer bebiztosítani a szárazföldi hatalmát az austerlizi csatában ahol leveri az osztrákokat és az oroszokat, de nem sokkal később a poroszokat is. Ebben az évben viszont az angol flotta leveri Trafalgárnál. Oroszországot szövetségbe kényszeríti és a köztük levő országokat leveri, megszünteti a Német Római Császárságot. Kiadja a kontinentális zárlatot, ami egy Anglia elleni kereskedelmi blokád. Létrehozza 1806-ban a Rajnai szövetséget ami 16 német államból alapít meg. Az évek során Oroszország folyamatosan önállósodott és Angliához közeledett. Ezért 1812-ben megtámadja Oroszországot. Már eleinte sem tudja fentartani a hatalmas seregét, de mivel az Oroszok felpörzsölt föld taktikát használnak (azaz mindent felégetnek, hogy ne tudjanak semmit sem szerezni a Franciák) ez egyre nagyobb probléma lesz. Mivel Moszkvát is felgyújtják ezért ott sem tud utánpótlást szerezni. Ezeknek eredményeképpen a borogyinói csata után visszakell vonulnia. Hiába nem vesztette el teljesen azt a csatát, már nem folytathatja a hadjáratot. Ekkor lázadnak fel ellene először a katonái. 1813-ban Lipcsénél a népek csatájánál hatalmas veszteséget szenved. Ennek eredményeképpen kénytelen lemondani fia javára és Elba szigetére költözni. Mivel senki sem szeretne még egy Bonapartet 16. Lajos testvérét hívják meg a trónra. Napóleon nem sok idő után megszökik és 1815-ban visszatér Franciaországba ahol ünnepelve fogadják. Ekkor már békét és liberális kormányt ígér. Hiába 100 nap után 1815 június 18-án Waterloonál véglegesen is vereséget szenved ami után a messzi Szent Ilona szigetére száműzik, ahol 1821. május 5-én fog meghalni. Holtestét 1840-ben fogják elszállítani az Invalidusok dómjába, ami Párizsban van.
Weiler Márk
Források:
könyv
https://hu.wikipedia.org/wiki/Waterlooi_csata, https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Nap%C3%B3leon_francia_cs%C3%A1sz%C3%A1r